Immáron három közösségi kert működik Budapesten, jövőre további kettő megnyitásán gondolkodik Rosta Gábor, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület vezetője. Az Andrékó Kinstellar ügyvédi iroda pro bono segítségével egyre több szociálisan rászoruló fővárosi tud szinte nullköltségből élelmiszert termelni, emellett a kertek közösségformáló ereje is legalább ennyire jelentős.
A nyugati országokban már mintegy 50 éves múltra visszatekintő városi kertek Magyarországon csak nemrég, 2012-ben kezdtek el megjelenni azonnali népszerűséggel. Az első Kispesten alakult, idén ugyanitt megnyílt az Aranykatica kert az Arany János és a Dobó Katica utca sarkán, valamint a III. kerületben is alapítottak egyet 27 ágyással. Az egyesület a Kinstellar ügyvédi iroda segítségét vette igénybe a kezdetektől fogva, amely jogi tanácsadása az egyesület bejegyzésétől, az önkormányzatokkal való szerződéskötéseken át a kertek használatának szabályainak kialakitásáig terjedt és terjed ki. „Válságmenedzsmentet tanítok az egyetemen és a 2008-as gazdasági recesszió kitörése idején a hallgatóim vetették fel, hogy valamit tenni kellene a helyzet kezelésére; akkor találtam rá a városi kertek külföldi példáira” – mondja Rosta. „A PILnetre ajánlás utján bukkantam, akik a megkeresésem után bemutatkozó előadásra invitáltak, hogy bemutassák a pro bono projektek lényegét” – meséli, hogyan került kapcsolatba a Kinstellarral, amely jogászaival azóta is kapcsolatban van. „Először megírjuk a kérdéseinket nekik, majd időpontot egyeztetünk. Általában negyedévenként találkozunk személyesen” – teszi hozzá.
A Kinstellar pro bono ügyekért felelős szakembere, dr. Deme Nóra szerint azért csatlakoztak ehhez a projekthez, mert annak céljait, várható társadalmi hatásait pozitívnak találták, így szívesen részt vállaltak azok megvalósításában. „A Kinstellar angolszász gyökerekkel rendelkező ügyvédi iroda, ahol a pro bono jogsegélynyújtásnak nagy hagyománya van. Számunkra ezért mindig is kiemelt volt a pro bono tevékenyég. Fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon is minél szélesebb körben elterjedjen ez a szemléletmód, hiszen a társadalmi szolidaritásvállalás az ügyvédi munka egyik alapeleme. Főleg a PILneten keresztül, de más forrásokból is értesülünk ilyen ügyekről, amelyekből sokat elvállalunk. Nem csak mi, de a Kinstellar prágai, pozsonyi, belgrádi, bukaresti és isztambuli irodái is aktívan részt vesznek pro bono jogi szolgáltatásnyújtásban, nem ritkán egymással együttműködve a nemzetközi, több ország részvételét igénylő ügyekben. A közösségi kertek projektjét alapvetően két munkatársunk, dr. Bognár Éva és dr. Oláh Tamás segítették” – nyilatkozta Deme Nóra.
A Városi Kertek vezetője kiemelte, hogy a kertek közösségformáló ereje megannyira fontos, mint maga a termelés. “A magyar társadalomból hiányzik az összefogás, az együttműködés, viszont itt a kertművelők közösen oldanak meg problémákat, például kártevőtámadásokat” – mondja. A közösségi élet átalakulása mellett az életminőség is jelentősen javul, hiszen a paneltelepeken felüdülés a zöld kertek látványa és gondozása. Rosta szerint ezt a politkusok ki is használják a kampányukban: maguk a városvezetők fordulnak hozzájuk jövőbeli együttműködés reményében, mert egyrészt a kertek kellemesebbé teszik a lakókörnyezetet, másrészt pedig az önkormányzatoknak sokkal költséghatékonyabbak, hisz rengeteg pénzt kellene beleölniük a területek fenntartásába. A kerteknek szinte csak indulási költségeik vannak az önkormányzatok részéről, kerítést kell építtetniük és vízvezetéket beszereltetniük. A földművelőknek is jelentős spórolást jelent, hiszen azon túl, hogy az első két évben ingyen használhatnak vizet, javarészt az ültetendő magokat is az egyesület szaporítja, ill. tavasszal vannak magbörzék, ahol cserélni lehet őket. Bio növényvédő szereket használnak, amelyek szintén nem kerülnek semmibe, az egyesület növényorvosi szolgálata pedig ingyenes szaktanácsadást biztosít. A szerszámhasználat is közös, a kisebb kéziszerszámokat kell csupán a kertészeknek maguk megvásárolniuk.
Egy-egy közösségi kertben 25-30 ágyásból áll, de annyira népszerűek, hogy 30-40 fős várólista van egy-egy kerthez. „A nagy érdeklődés miatt jövőre két újabb kertet szeretnénk megnyitni; az egyik egy Lehel térnél lévő 4000 m2-es területen lenne. 2015-ben pedig szintén 2-3 kert megnyitásán gondolkodunk. Ezért is dolgozunk együtt szorosan a Kinstellar jogászaival a jövőben is, nagyon nagy segítséget jelentenek a számunkra” – mondja hozzátéve, hogy a siker nemcsak a 418 kg (más egyéb zöldség mellett) megtermelt paradicsomban, hanem az életminőség, a közösségi élet javulásában is mérendő.
