Ügyvédek is segítik az őshonos vadmadarak mentését.

A KNP LAW Nagy Koppány Varga és Társai Ügyvédi Iroda évek óta együttműködik a PILnettel és számos pro bono ügyben nyújtott és nyújt magas színvonalú jogi tanácsot egyéneknek, civil szervezeteknek. Ön gyakorló ügyvédként miért tartja fontosnak a pro bono munkát?
Bár a pro bono publico kifejezéssel a történelemi tanulmányaink során többször is találkozhattunk, ettől meg kell különböztetni a XXI. századi ügyvédi pro bono tevékenységet. Ez egy ügyvéd részéről erkölcsi és szakmai elhivatottságot jelent, azt, hogy olyan személyeknek nyújt jogi szolgáltatást, akik azt nem képesek megfizetni, illetve olyan szervezetnek segít, amelyek a közjót szolgáló céloknak az érdekében fejtik ki tevékenységüket. Tekintettel arra, hogy hétköznapjainkat már a legapróbb részletekig átszövi a jogi szabályozás, ezért a jogi szaktudás felértékelődött. A jogi munka, a jogi végzettség még mindig „presztízst” jelent, de ez felelősséggel is jár. Irodánk általában egy-egy ügyet karol fel, amelynek céljaival maga is egyetért és amelyet támogatandónak tart. Rengeteg elhivatott és önzetlen emberrel találkoztunk már a pro bono tevékenységünk során, amikor azt láttuk, hogy egy-egy ügyért évek óta küzdenek és kiállnak emberek, időt, energiát és gyakran saját pénzt sem kímélve. Mindez az ügyvédet is fellelkesíti és ráadásul nagyon jó érzéssel tölti el. Önzetlenül segíteni nagyon jó, akár egy apróbb dologban is.
A számos felvett ügy mellett különösen sikeres együttműködés alakult ki a székesfehérvári Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvánnyal. Mióta és milyen ügyekben segítik a szervezetet?
fiokaneveles_06A székesfehérvári Vadmadárkórház esetében is az elhivatottság és az ügy fogott meg bennünket. Dr. Berkényi Tamás állatorvos hihetetlen energiával küzd és tesz azért nap mint nap, hogy a vadon élő, sérült madarakat gyógyítsa, azt követően pedig – ha lehetséges – a szabad természetbe visszaengedje, vagy maradandó károsodás esetén élethosszig tartó gondozásukat biztosítsa. A Vadmadárkórház nem tesz különbséget a madarak között, minden egyedet befogad, ezzel is jó példát mutatva állatszeretetből, segítőkészségből, emberségből és felelősségvállalásból. Berkényi doktor abban hisz, hogy tevékenységük hat az őket megismerő emberek gondolkodására, s így a maguk módján hozzájárulnak ahhoz, hogy világunk kicsit jobbá váljon. Hisznek abban, hogy a madármentés egyben lélekmentés is.
Az együttműködésünk 2010 tavaszán kezdődött, s azóta számos ügyben segítettünk: az alapítvány jogszerű működéséhez szükséges dokumentáció elkészítésében, rajzpályázathoz kapcsolódó szerzői jogi kérdésekben, 1%-os felajánlások adójogi vetületeiben, pályázati szerződésvéleményezésben, a Vadmadárkórház jogi státuszának rendezésére irányuló jogszabályalkotás előkészítésében, valamint a hétköznapi működést nehezítő hatósági eljárásokban való eligazodásban.
A pro bono munka során gyakran tapasztalható, hogy a civil szervezetek nincsenek felkészülve az ügyvédekkel való együttműködésre. Általános tanácsként mit javasolna, a civil szervezetek hogyan tudnának hatékonyabban együttműködni az ügyvédekkel?
Mindenképpen a nyílt kommunikáció vezet eredményre és az, hogy a probléma felmerülésekor azonnal jelezzék számunkra, hogy segítség kell. Sokkal hatékonyabb ugyanis a munkánk akkor, ha egy-egy kérdéskört már a folyamat elejétől látunk, hiszen mindig nehezebb egy félrecsúszott ügy rendbetétele. Emellett azt is tapasztaljuk, hogy sokszor fel sem merül az, hogy valamihez jogi segítség kellene. Egy szervezet rendszeres támogatása tehát azért is jó, mert így folyamatosan hallunk a tervekről, ismerjük nagyvonalakban a hétköznapi gondokat, s így hamarabb tudunk segíteni vagy legalább a figyelmet felhívni a körültekintő eljárásra.
Egyre több iroda kezd átgondolt és tudatos pro bono tevékenység kiépítésébe, amely nagyban hozzájárul az irodák „humán” arculatának kialakításához. Ön szerint hogy lehetne tovább erősíteni a hazai ügyvédi irodák pro bono profilját?
Mi a példamutatásban hiszünk. Hasonlóan a gyerekneveléshez, itt is az számít, hogy mi magunk mit teszünk ezen a területen. Lehet hangzatos jelszavakat puffogtatni az adományozásról és névleg elegáns szervezetekhez kapcsolódni, de csak is az számít, hogy ténylegesen segítettünk-e. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Ha egy egyesületnek például megírtunk egy szerződést vagy egy alapítványnak abban segítettünk, hogy pontosan megismertettük vele a rá vonatkozó szabályokat, akkor már tettünk valami hasznosat. Az ügyvédi önkéntesség az Egyesült Állomokban rendelkezik jelentős hagyományokkal; a pro bono mint jogi gyakorlat legmélyebben az ottani társadalmában van jelen. Szerencsére Magyarországon is erősödni látszik a folyamat, amely elsősorban a PILnet munkájának köszönhető, de a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamarais felkarolta a mozgalmat. Bízunk abban, hogy mielőbb elkövetkezik az az idő, amikor nemcsak megbecsülést és jóérzést jelent az, ha valaki pro bono jogi munkát végez, hanem kifejezetten szégyenkeznie kell annak, aki ilyen munkában nem vesz részt.